Freitag, 20. August 2010

Imádkozzunk!

"Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet!"

Jakab levele 5:13

Bármi történjen, jó, vagy rossz, éljük meg azt Isten előtt. Ha fájdalmunk van, Előtte öntsük ki a szívünket, ha örömünk van, azt is Neki mondjuk.

Örömet könnyű Isten előtt megélnie annak, aki beszélget Vele. Fájdalmat ökölrázás nélkül Istennek elmondani - ez az igazán nehéz, de a gyémántok ebből születnek.

Az írásbeliség egyik leggyönyörűbb - szerintem a szenvedésről írt versek listájában "A" leggyönyörűbb - verse Tóth Árpád tollából származik, illusztrálva azt, amit Jakab megfogalmazott.


Isten oltó kése

Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, Uram, többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését
Megáldom, s mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szivembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tied az én harcom,
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényü arcom.

Samstag, 14. August 2010

JONATHAN 11 éves
















Ma ötet ünnepeltük,habár mi szülök dolgoztunk is,de azért mégis ünnepeltünk,torta is volt,Formula 1 versenyautótortát kért a drága fiacskám,hát ilyen lett...de ami fontos,neki tetszett,az mondta ez új desing;)...,és nem is lett olyan szép kék...na ...de mindenkinek izlett,és ez a fontos és azájándékoknak is örült.Hálásak vagyunk Istennek Jonathánért,hogy van nekünk!És...megjegyezte hogy ö mostmár lassan felnött...szóval...igy!;)

Montag, 9. August 2010

Nem testvér ellen

"Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság ellen, amelyek mennyei magasságban vannak."
Pál levele az efézusiakhoz 6:12

Ahogy felnősz, veled együtt változik körülötted a világ. Változik a baráti köröd, az ismerőseid köre, más embereket mondasz munkatársaknak, szomszédoknak, csapattársaknak. Nem tudod mindenkivel tartani a kapcsolatot, akivel valaha is összehozott az élet. Fájdalmas, ahogy fokozatosan megszakad a barátságok, és ezt a fájdalmat nem veszi el az, hogy közben újabb emberekkel ismerkedsz meg. Fáj, hogy akikkel régen összetartoztál, szinte észrevétlenül a feledés homálya burkolja be őket. Lehet, hogy a különböző közösségi oldalakon az ismerőseidként hozzád tartoznak, de már csak a "valahonnan ismerem" kategóriában gyarapítják a népességet. A kérdés az, hogyan váltál el ezekről az emberektől? Haragban vagy teljes békességben?

Nem test és vér, nem testvér ellen van a harcunk, hanem az ellen, aki ezt az egész háborút elindította. Egymás iránt egyetlen kötelességünk van, ami mindent magában foglal: "szeresd felabarátodat, mint magadat".

Indulj ezzel a mottóval az előtted álló hétre! Keresd az alkalmat, hogyan tudnál segítségére lenni embertársaidon, és szeress! Szeresd őket, akkor is, ha nagyon nehéz. Szeresd őket akkor is, ha nem érdemlik meg. Szeresd őket akkor is, úgy látod, semmi értelme, és ne feledd, a harc nem ellenük van!

Donnerstag, 5. August 2010

A nyugott élet feltétele

"Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot."

Péter első levele 3:10

Egyszer Szókratészhez nyugtalanul érkezett egyik tanítványa:
- Mester, mondanom kell valamit!
Szókratész nyugodtan kérdezte:
- Amit mondani készülsz megszűrted három szűrőn?
- Miféle szűrőkön?
- Ezeken: az első: amit meg akarsz osztani velem, arról biztosan tudod, hogy igaz?
A tanítvány kissé elbizonytalanodva válaszolt:
- Hááát, nem biztos, hogy igaz.
- A második szűrő: jó az, amit mondani szándékozol?
- Valójában nem - szólt méginkább tétován.
- A harmadik szűrő pedig ez: szükséges-e, amiről beszélni szeretnél?

Igaz, jó és szükséges. Ha ezeket tartanánk szem előtt a hazugságok, a pletykák, a túlzások, a ködösítések, a púderezések első körben tűnnének el a kommunikációból. Ha az lenne mindig a cél a beszédben, hogy jó legyen, ami a szánkon kijön, akkor nem hallanának tőlünk többet csúnya szavakat, bántást, élcelődést, gúnyolást, rosszhiszemű megjegyzéseket. Ha megfogadnánk legalább Szókratész tanácsát, utoljára eltűnne minden, amiről nem muszáj beszélni, csak a szavakkal ütjük el a kínos csendet, utána pedig drága árat fizetünk érte.

A Biblia tele van olyan emberekkel, akik "csak" szavakkal ásták meg a saját szerencsétlenségüket. Ábrahám letagadta a feleségét - azaz egy korábbi adatot vallott be a fáraónak, ezért elvették Sárát. Ha Isten csapásokkal nem avatkozik közbe, nem tudhatjuk, hogyan jött volna ki Ábrahám ebből a csapdából. Csak szavak?

József testvérei eladták Józsefet - és szegény még örülhetett neki, hogy nem ölték meg - de József ünnepi köntösét nem maguk viszik haza az apjuknak, hanem elküldik valakivel. Az azonosítást és az események rekonstruálását az öreg apára bízzák: ők nem mondtak hazugságot, Jákób mondta ki, hogy Józsefet biztosan vadállat tépte szét. Ködösítés, az események elhallgatása.

Az az eseménysor, ami 3000 izraeli halálát okozta a Sínai-hegynél, miután Mózes átvette Istentől a tízparancsolatot, úgy kezdődött, hogy a nép azt kérte: készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon. Ebből a kérésből aranyborjú lett, bár igaz, hogy nem a szóval van a gond, hanem azzal a szívvel, amelyikből, ha őszinte, nem tiszta dolgok törnek elő.

Ne akard megismerni, mit jelent adott szó miatt álmatlan éjszakákat eltölteni, vagy lelepleződni egy rosszindulatú kijelentés miatt! Jakab apostol szerint ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember (Jak 3:1). Nem késő ma sem elkezdeni a szavak szintjén!

CHRISTIAN 7 éves!!





































Tegnap mi is szülinapot ünnepeltünk.Ezelött 7 évvel az Úr nekünk ajándékozta kis Christiánunkat.Eleven,jókedvü gyerek,anyira tud hizelegni...hiányos lenne életünk ha ö nem lenne nekünk.Hálásak vagyunk öérte!Köszönjük Istenünk hogy nekünk ajándékoztad öt!!Tarsd meg Te öt a te kezedben,véd és oltalmazd öt és ismertesd meg magad vele!Ámen!
Pár pillanat képek az elmúlt ünnepröl
(meg a tortáról,nem vagyok én profi...de nagyon izlett mindenkinek és csak egy kis sarok maradt meg belölle,és ez nagy szó,mert mi nem vagyunk nagy süti,torta evök:))...tehát sikerres volt!Köszi az ötleteket!)

Dienstag, 3. August 2010

Az Úr védelme

“Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!”
Zsoltárok könyve 121:8 (KAR)


„Az teszi széppé a sivatagot (...), hogy valahol egy kutat rejt.” - mondta Antoine de Saint-Exupéry valahol a Kalahári mélyén élet és halál között. Egészen relatívnak tűnik, hogy mit vesz észre az ember életútján: jót vagy rosszat, akadályt vagy segítséget. Merthogy rög, göröngy és botlókő mindenkinek kerül az útjába.


A 121. Zsoltár zarándokének. Olyan ember éneke, aki sok mindenen keresztülment már. Olyan dal, amit a templom felé, illetve a templom lépcsőjén felfelé haladva énekeltek ünnepnapokon. Felkészítette a lelket az Istennel való találkozásra, ahogyan egyre közelebb és közelebb jutott a zarándok a szentélyhez. A fenti vers pedig az utolsó lépcsőfoka ennek a felfelé emelkedésnek. Érdemes azonban elolvasni az előző lépcsőket is:


“Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem?
Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.
Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.
Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője!
Az ÚR a te őriződ, az ÚR a te oltalmad jobb kezed felől.
Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold.
Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet.
Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor.” (MBT)


Ez a lépcsősor felfelé vezet, egy felismerés felé: élek! Élek, és ezt a teremtő Istennek köszönhetem. Milyen egyszerű igazsága ez minden szívdobbanásnak. A hétköznapok szürke problémái mégis mintha megfojtanák bennem a hálát és az örömöt. A lépcsősor lefelé is vezet, nemcsak felfelé… A felfelé vezető út igazából az Isten közelségében megtett lépés. A második vers szavai - “Segítségem az ÚRtól jön” - szó szerint azt jelentik: “Segítségem a velem lévő ÚRtól jön”. Vagyis az életérzésem, az életfelfogásom függ az Istennel megélt kapcsolatomtól. Hogyha Isten mellettem áll, akkor mi az, ami akadályt vagy veszélyt jelenthetne?


A szürkeség tehát lehúz, de a mai napot azzal fogom kezdem, hogy teszek egy lépést a lépcsőn felfelé. Megállok egy kicsit és időt fogok szánni Istenre. Elmondom neki, hogy mennyire hálás vagyok az életért, és hogy mennyire köszönök neki minden segítséget!


Jöjj velem TE is felfelé, közelebb Istenhez!