Gyermeki logika

Christian azt mondja nekem az este:Mama,miert laknak egyes családok csak ö magok egy nagy házba?Mert olyan sok bútoraik vannak?.....Hm.....na,ezt igy is lehet gondolni

Életjel......

Ma hálás vagyok az életért,a napsutésért,a tavaszért...az elmult hét nehéz volt,hétfön kedvesem anyira belázasodott hogy nem tudott az ágyból felkelni,az orvost hivattam(olyan hálás vagyok hogy kijött),erös antibiotikumot kapott,vitaminokat,de egész héten gyenge volt....igy még nem láttam...ma már dolgozik...aztán én sem maradhattam ki a betegek sorából,az alergia nagyon kinozott,meg hülés is hozzá jött,ugy hogy nagyon köhögtem,én is sok orvoságot szedtem(még most is szedem)....de azért már hála jobban vagyok...nagy ajándék az egészség csak akkor tudjuk igazán értékelni mikor hiányzik.
Már izgalommal várom a hétvégét,mikor a Tahiba több volt Hunyadival találkozom!Már várom hogy találkozzak veletek!
Új hét,új feladatok...de ha az Ur a mi erösségünk mindent átvészelünk!Hála neki!

Fáklya

Ülök az országúton ,az árva útfélen,

fáklyát lobogtat jobb kezem.

És mindeneknek,akik általmennek,

szólok csendesen.

Testvéreim,megálljatok és üljetek mellém,

mert ímé ,mondom néktek,

erre fog jönni,akit ti kerestek.

Erre fog jönni,akire

oly igen nagyon nagy a ti szükségetek.

Engemet Ö küld a vak idegenbe,

hol szél sóhajt és úttalanok járnak;

és ö adta a fáklyát kezemben,

és fényét Ö gyújtotta meg,

hogy mindnyájatoknak,kiknek hajában

harmat didereg,

és arcán reszketö,fázó cseppek verödnek,

a fáklya köré ide gyüljetek.

Mert itt egy kicsi körben száraz van és meleg.

Jertek,üljünk le békén és várjuk a mi idönket,

amig eljön,akit várnak mindenek.

Aki elküldött fáklyafénynek lennem,

imádkozom,hogy adja:

mig el nem jön az ígéret napja,

füstöt ne vessen és el ne aludjon,

s meg ne hüljön az égö fáklya bennem.

Sík Sándor verse

Új reményt igér ez a hajnal....

Ujból egy "fehér" éjszaka van mögöttem,a tegnap órvosnál voltam Christiannal,mandula gyúladás(micsoda meglepetés:)...antibiotikumot kapott,mostmár remélem hogy hamarabb meggyógyul...virasztva ezt az éneket énekelgettem magamban:

Az éj elszáll,új reményt igér ez a hajnal.

Hát jöjj ne félj

Enyém minden hatalom égen földön

Jöjj soha se félj mert senki

nem ragathat ki kezemböl.

Neveden hivtalak hát enyém vagy

Én választottalak ki téged

És ha hallod lelkem hangját

Meg ne keményisd a szíved

Bízd rám bátran az életed

Senki nem szeret jobban téged.

Hát jöjj ne félj csak hagyd el mindened

s kövess engem

Jöjj soha se félj csak vedd fel kereszted

úgy kövess engem.

Az éj elszáll új reményt hozott ez a hajnal.

Nevemen hívtál Uram tied vagyok

Te választottál ki engem

És ha hallom Lelked hangját

megnyitom elötte szívem

Rád bízom bátran az életem

senki nem szeret jobban engem.

Gyönyörü napsütés...itt a tavasz,én szabadságon vagyok....de mivel a fiuk gyengélkednek,bent vagyunk a lakásba....még jó hogy egy szép ,nagy balkonunk van,legalább ott élvezik egy kicsit a nap melegét.

Szép napot nektek!Tele új reményel!

Az ünnepröl...

Nagypénteken már örültem annak hogy Jonathán jobban van,este meghallgattam az élö közvetitést az Aradi belvárosi baptista gyülekezetböl...olyan jó volt...szombaton gyönyörü napsütés,készülödtünk vasárnapra....este Christián belázasodott,hányt a kicsikém,ugyhogy egész éjszaka virasztottam,...eszembe jutottak szereteim,a betegek,az egyik uncsim aki Kolozsvárom korházba fekszik hiszen balesete volt....aztán eszembe jutott amit apukám mondott a betegségegel kapcsolatban nagypénteken,hát kell ez is legyen,hogy átérezzük egy kicsit a fájdalmat amit Jézus szenvedett értünk...halottam minden egyes óraverést a templom harangjával...reggel 6 kor csendesedett le a kicsikém anyira ugy hogy én is elaludtam...ugyhogy itthon ünnepeltünk...de nekem olyan jólesett az élöadásokat megnézni az Aradi és a Debrecenit is....köszönöm!Persze nem pótolja ez azt ha testben is gyülekezetbe lehettem volna....de most ez is jó volt....meg a Hunyadi programot is meghallgattam,köszönöm J. testvér hogy olyan hüségesen küldöd nekem.Áldjon az Ur!
Tehát ez volt...eltelt...de kivánom azt magam részére(de nemcsak) hogy az a Jézus akivel személyesen találkoztam elevenen éljen naponta bennem....az Ö feltámadásának ereje legyen az én eröm is naponta!
Áldott hetet nektek!!

Emlékezem...

Otthon,mikor gyerek voltam,vissza emlékszem,nagypénteken festettük a pirostojásokat....hugommal,kint a tömbházkörül kerestünk szép leveleket...és hagymahéjában föztük meg a tojásokat...mindig élveztük...ma is tojást festettünk,nem hagymahéjában,hanem festékkel...de azert élvezték a fiaim is...ime az eredmény...

Aki helyett a Krisztus vérezett

Emlékezem.Kemény bilincsbe verten,

bénultan ültem a hideg kövön.

Sötétség ,bün és vad töltötte lelkem.

Ilyesztö csend,kietlen börtönöm.

Halál?Oly mindegy.Csak nagy néha lázadt

valami bennem...Élet vagy halál.

S akkor...szerettem volna összetörni

bünt és bilincset börtönöm falán.

Neki az ajtó rozsdamarta vasának

Sámsonkarokkal!Ki a fényre!Ki

ahol szabad mezök újjongva várnak,

s ahol az élet szent magvát veti.

Néha.És máskor rémek.Megremegtem:

a szivem kemény,hideg marok.

Egy síron túli hang titkos hívása:

"Jöjj!Jöjj Barabás!-Nem!Nem akarok!

"Barabás!"Áh,már nem a rém hivása

Ezer torokbol tör ki:Ó elég,

Ez a halál!Jön értem,sírom ássa

és nem kiálthatom felé:Ne még!

Most !Sulyos léptek...fegyver csörrenése...

csikordul a zár....szoborrá meredt

minden tagom...És egy érdes hang:"Barabás

szabad lettél!Le a bilincseket!"

Elöször mint egy álom.De lehullanak

mégis.Tántorgó lábaim elött

kitárt kapu áll.Ott kint vár az élet.

Rám vár!Elöre!Hadd köszöntsem öt!

Merre?Hová?Nagy céltalan örömmel

rohantam,mignem bösz tömegbe vitt

zúgo tömegbe torpant meg a lábam.

Pilátust láttam,népem véneit...

S ott állt egy ember:nagy,szúró tövissel

megkoronázott,véres,tört alak.

Vállán vörös palást,kezében nádszál.

Hogy le nem roskadt annyi kín alatt.

Gyönge,törékeny.Vad lelkemmel érzem

szelid,egészen más mint én vagyok.

Arcán csend,nyugalom,Megtört szemében

valami földöntúli fény ragyog.

Ki ez az ember?Megkövülten állok.

Énrám tekint.Ki Ö?Mit vétet?

Valaki szól:"A Názereti ,Jézus

öt feszitik meg Barabás helyett!"

Oly hosszú ut vezet a Golgotára...

Én végig jártam.Két lázas szemem

odatapadt vonagló alakjára,

Ott éget minden gyílkoló szegen.

És nem tudtam többé levenni rólla.

A szemek fénye...az a szent ajak...

a húlló vér...Mulott a perc,az óra,

Felejthetetlen percek és szavak.

A szivemen gigászi nagyra nöttek

láttán,kemény,hideg gránit hegyek.

Helyettem!Én helyettem!Énhelyettem!

Hogy én éljek,hogy én szabad legyek!

Mikor utólsót vonaglot a teste

mikor már minden elvégeztetett,

mentem alá a gyászhegyröl én is,

s ölbe vettem ...egy síró gyermeket.

Megsimogattam...lázadó kezemmel

mely azelött csak gyílkolt és rabolt.

S akkor tudtam meg hogy Barabás meghalt

Az ö testét fedi a sziklabolt.

Már csak szeretni,símogatni vágytam

haladni csendesen,mint Ö haladt,

aki helyettem roskadt le a porban

Golgota útján,a kereszt alatt.

Helyettem!Énhelyettem!Énhelyettem!

Ez a szó zengi át az életem,

Napfény gyanánt ez tündököl felettem,

s ez nyitja meg a mennyet is nekem.

"Ki az?Ki zörget?"-kérdik majd

"Barabás,aki helyett a Krisztus vérezett"

S kitárják majd újjongó örömmel

a gyönykaput fehér angyalkezek.

Húsvéti fa...

Itt az a szokás hogy húsvétra egy ilyen fát(ágat)diszitenek fel,disztojásokkal...ma én is kaptam egy jó ismeröstöl(akitöl minden évben kapok) a fát...és föl is diszitettük,persze a fiuk segitségével.Húsvét reggél meg az a szokás hogy a festett tojásokat meg kis ajándékokat eldugnak a kertbe,és a gyerekek megkeresik a kis "fészkeket",akinek nincs kertje az a lakásba dugja el:)

Oviból

Christian ezt kapta ,persze elvoltak dugva a és megkellett öket keresni....és nagy volt az öröm mikor minden gyerek rátalált egy-egy"murokra":)

Húsvéti találkozás

Sokan sírnak öszinte könnyeket

nagypénteken a büneik felett,

Sokan ülnek húsvéti ünnepet

és zengnek hangos hála éneket.

Az én szavam tán nem hallja senki,

de nekem is van mit megköszönni.

Ha úgy látszik a föld is megreped

nincs fény sehol,csak kormos fellegek.

Ha azt hiszem ,már senki sincs velem

Ö elölép és megjelenik nekem,

Némán tartja sebes kezét elém,

Én csak állok...Ö közelit felém.

Látjátok-e?Igy áll itt elöttem

s békességét kinálja fel nekem.

Alázattal lábaihoz borulok

szívem tele,de szólni nem tudok.

Csak letörlöm a hálakönnyeket

és megfogom a kinyujtott kezet.

Ez a vers anyira tetszik nekem és most átérzem minden egyes szavát.Én is csak állok és fogom a kinyujtott kezet....olyan jó hogy az Ur békességét kinálja most is nekem.Általába ugy szokott az nálunk lenni ha valami ünnep közeledik akkor valamelyik közzülünk beteg.Irtam már hogy Jonathán nincs a legjobban,hát még mostse...még mindig belázasodik,a mandulája is begyuladt...türelemre és békességgre van szüksegünk.Hiszem hogy jol lesz és meggyógyul.Christiánnak meg az orvos azt ajánlotta hogy sokat egyen,meg adjak neki B vitamint,mivel összel kezdi az iskolát és még nincs 20 kilós...Christán amit eszik azt le is ugrálja,egy aktiv gyerek...nem aggódom,hiszen Jonathán is kis soványka volt,de miután megkezdte a sulit,aztán megjött az étvágya.

Igy vagyunk mi most....de nem panaszkodunk,érezzük azt hogy egy erös kéz fogja a mi gyenge kezünket,és a komor fellegeket messze eltávolitja töllünk.Tehát...várjuk a húsvétot!

P.S.

Ezt a képet Christián készitette,nem a legtisztább,de nekem negyon tetszik...

Hátha segithettek...

Ismertek-e valakit aki május 3 an Budapeströl(vagy mindegy honnan Magyarországról) Németországba (Stuttgart közelében) utazna és lenne még egy szabad helye az autójába?Örülnék ha akadna valaki akivel haza jöhetnék .Kérlek értesitsetek ha tudtok valakit!Elöre is köszönöm!(Persze hogy hozzá járulnák én is az utazási kölcségekhez)

Ha olyanok nem lesztek mint a gyermekek...

Olyan öszinték a gyerekek,és nem kérnek sokat....csak szeretetet.Ha szeretve vannak akkor minden rendben!Ezt tapasztaltam ma is a fiaimnál.Az este még minden rendben volt,reggelre Jonathán belázasodott,ugyhogy nem tudod suliba menni,pedig ma a városnak a fontos látnivalóját látogatták meg,na erröl lemaradt...de nagyon fájt a feje a drága kicsimnek,bocsánat nagyfiamnak:)Egész nap feküdt,és csak azt kivánta hogy mellette legyek....többek között azt mondta:"Ne menj el,maradj itt mellettem,mert ha nem maradsz itt nem gyógyulok meg hamar."Hmmm...ott maradtam mellette,és most elaludt!Biztonságan érezte magát,szeretve!Eszembe jutott hogy milyen jó nekem is az mikor fáradtan,betegen Édesatyám karjaiba bujhatok!Ott szeretve vagyok!

Mozgósitás

Turmezei Erzsébet verse

Fussatos,rémülettöl holtrameredt

örizök,fussatok a föpapokhoz!

Dadogjátok el nekik fogvacogva

mi történt!Talán lesz elég aranyuk

megvásárolni a nyelvetek,

hogy a húsvéti hír tovább ne fusson.

Vagy az örömhír szélsebes futását

senki se képes megállitani?!

Már Magdaléna fut a szürkületben

vak rémülettel az apostolokhoz:

"Üres a sír!Elvitték az Urat!"

Aztán ök futnak kifuladva versenyt

hogy lássanak elavult lepleket

az üres sírben,mint néma tanukat,

és ébredezö hittel higyjenek.

Magdaléna találkozik vele,

átszegzett lába elé borul,

s futnaka rábizott szent üzenettel,

s futnak,feledve gyászt,keneteket,

futnak az örömmmondó aszonyok.

S az estében Jeruzsálem felé

fut boldogan az Emmausi kettö.

Szent mozgósitás:századokon és

ezredeken át futni a jí hírrel-

Krisztus gyözött!Krisztus feltámadott!

Fussak én is?Hova Uram,kihez?

Kihez büneiben vagy bánatában?

Kihez könnyeiben vagy közönyében?

Kinek hírdessem hogy élsz,hogy velünk vagy?

Feltámadott,diadalmas segitö!

Hogy szereteted,irgalmad,hatalmad

tegnap,ma és örökké ugyanaz!

Hiszen találkoztam én is Teveled!

Nekem is szólt mozgósitó parancsod!

Húsvéti híradó vagyok.Futok.

A kedron pataka

Dömötör Ilona verse

Élet s halál közt fekete határ.

Medrében vadul hömpölyög az ár.

Vergödik benne tört olajfaág,

vihardúlt fészek,elsodort virág.

Túl rajta kert.Hiába illatos,

bársonyfüvén rémület tapos.

Mély árnyékában szembe jön velem

a vért ízzasztó halálfélelem.

S minden hiába.Egy vak éjszakán

át kell menni a Kedron patakán.

Bün és váltság közt fekete határ:

Kedron patak.Jelképes,zord,vad ár.

Nagycsütörtöki szörnyü éjszakán.

Ott fogadta a gyílkos árulás,

a hütlenség,a gyáva elfutás.

Az éjszakában egyedül maradt,

S halálát hozta a röt viradat.

Átlépte azt a szörnyü patakot,

hogy én ne legyek soha elfagyott.

És jöhet most már élet vagy halál,

ugye Jézusom,melletted talál?

Megtanulom ezt a szent szózatot:

"Úgy legyen minden,amint akarod!"

VÁLTSÁG

Neki sebei voltak,hogy nekünk ne legyenek,

Hogy nekünk ne égjenek,gyógyulva heggedjenek.

Hordott keserü átkot,hogy mi átokmentes,

Bünt,egy világnak szennyét hogy mi tiszták

és szentek,

kegyetlen bünhalált,hogy mi élök lehessünk.

És gyülölettöl ácsolt keresztet hordott,

hogy szeressünk,szeressünk,

harmadszor is szeressünk.

Váltság...

S ha nekünk mégis vannak sebeink

mélységes mélyek,be nem gyógyulók,

beheggedök,megint kiujjulók,

véres,halálos,szörnyü sebeink...

és ha másoknak nem áldás vagyunk,

ha nem úgy élünk ,járunk idelenn,

hogy aki lát,azt mondja:kegyelem...

Ha mi hordjuk a büneink nyomorát

és esünk,bukunk,botlunk,végtelen,

akarva,akaratlanul-

S olyan halálos holt az életünk,

mintha temetö volna a szívünk,

Halált fuvalva a leheletünk...

Ha gyülölködünk és nem szeretünk

Itélet.

Ha nem volna váltság,nem lenne itélet

akkor élnénk ahogy lehet.

Sebekkel,kínzó fekélyekkel véresen

büneink hordozva,rabul leteperten

S nem lenne aki ítéletre vonná

a mi halálos,átokvert útunk.

Ha egyszer másképp nem tudunk

élnénk ahogy lehet.

Tisztaság,szentség,áldás,szeretet

örök élérhetetlenül

Tündökölnek a létünk felett.

De most olyan elérhetö közel

Olyan hivogatóan tündökölnek

Miénk lett a tisztaság,a szent

halálon,poklon,diadalmas élet

Van váltság!

Van,ha nem fogadjuk el,itélet!