Donnerstag, 13. Februar 2014

43

Újból eltelt egy ėv az ėletemböl.Kedvenc ėnekeim"Ėletem csak kegyelem..."ės "Óh Uram csak az a vágyam hogy mindig kicsiny legyek,hogy vezethess kėzen fogva rosz útra ne tėvedjek...Jó vagy hozzám Uram Isten..."újból csak azt tapasztalhatom hogy Ö fogja a kezem,vezet,szeret,tanácsol,fedd,befedez,gyógyit .Ez jellemzi Öt,Ėgi Atyámat.Ö adta nekem ėletem,akkor mikor szüleim "harcoltak" ėrtem,nemtudván ha megmaradok-e.De Ö ugy döntöt hogy igen,nekik ajándėkoz engem egy kislányt,gyenge,törėkeny,de egėszsėges,kicsi de eleven:) fekete haju.Aztán nagyteso lettem egy aranyos kislánynak.Aztán ovodába jártam,ott tanultam meg románul,aztán jött az iskola,nem volt könnyü a nagy iskolástáskát cipelni,de mentem ,megtanultam bátor lenni.Szerettem az iskolát.Aztán szakmát kelett választanom,nem az lettem ami szerettem volna,de jó volt,sokat tanultam.Ėn tudok dolgozni,sokmindent csináltam már: heggesztettem,perzsaszönyeget kėszitettem,kaszás voltam,elárusitó voltam,vartam is.Ez nekem segitsėgemre volt,ma is ha szüksėges megjavitom a vizcsapot is:).Aztán felesėge lettem nagyszerelmemnek.Aztán anya is.Ma itt vagyok ės ha átgondolom ėletem akkor azt mondhatom hogy minden jó volt ugy ahogy volt.Szeret engem az Ur!