Ha spontán valaki rámkérdez melyik a kedvenc számom,akkor én azonnal rávágom hogy a 4es.Érdekes ez...otthon ,szüleimmel is 4 en voltunk(ok,nagymamám is nálunk lakott de most szülö-gyerekre gondolok),...4 évet vártam a férjemre,...mi is 4en vagyunk most a mi kis családunkba,...a fiaink között 4 év külömbség van....egyik 4 én másik 14 én született...na de a tegnap...az egy kicsit másabb volt...40...hüha...na,de ha az emberlánya egyet alszik,akkor már azonnal másképp látja a világot...tehát 40 évesen csakugyanugy ragyog a nap:))...ma egész délelött gyönyörüen süt...szép az élet a 4el is;)!!
Na de most komoly...újból rájöttem arra hogy az én életem áldott...és ez nem érdemem...ez csak kegyelem!Az hogy vagyok...hogy egyáltalán létezem(nem is volt olyan biztos hogy élni fogok,de az Úr életet adott nekem)...családdal ajándékozott meg,söt gyermekekkel...meg sok-sok szeretö rokonnal,testvérrel,baráttal.
Csak ámulni tudok...a szó tul kevés ahoz mindazt leirnom amit érzek...de mély hála van szivemben az Úr iránt!
Köszönöm mindenkinek a jókivánságokat,köszönöm hogy gondoltatok rám!
Mikor iskolás voltam az volt a szokás hogy cukorkát vittünk az osztálytársaknak...ma nektek szeretnék virtuálisan cukorkákat osztogatni...válaszattok ,a mézédestöl,savanyó cukorkáig...vegyetek abból ami izlik...és ne felejtsétek el hogy szeressétek egymást...nem csak ma!:)