beköszöntött az Advent....
Én hálaadással tekintek vissza az elmult hónapokra.Annyi öröm és bánat volt de csak is azt
mondhatom hogy egy kegyelem éve ez.Ujra és ujra azt tapasztalom hogy eletem csak kegyelem és önerdemem nincs.Tudom hogy már sokszor mondtam és irtam ezt,de ez valojában igy van és igaz ez életemben.
Egy ének volt egész héten a fejemben:
"Kegyelem nélkül oly sivár az élet,
Kegyelem nélkül semmink sincs
Kegyelem nélkül magányos az ember,
Kegyelem nélkül semmik vagyunk.
A kegyelem a kicsiké,a senkiké,a bünösöké,a gyengéké.
Ha kicsinek érzed az életed,
Ha kicsinek érzed önmagad,
Ha kevésnek érzed mit elértél,
Ha kevésnek érzed amit megismertél.
Ha semminek érzed az életed,
Ha semminek érzed önmagad,
Ha semminek érzed mit elértél
Ha semminek érzed amit megismertél.
Ha bünösnek érzed az életed,
Ha bünösnek érzed önmagad,
Ha semminek érzed mit elértél
Ha üresnek érzed amit megismertél.."
Ez a kegyelem...csak elfogadnunk kell.Ennyi!
Kegyelem és áldás...ez az amit most érzek Advent elsö vasarnapja elött...egy beszélgetésünkben,férjem azt mondta hogy az áldást el kell fogadni...nyitottnak kell lenni áldást elfogadni.
Azoknak akik erre járnak áldást kivánok és azt hogy nyitottak legyetek elfogadni az áldást!
Áldott Adventet!
