Majus

Gyönyörüen süt a nap...ide bent gyerekkacagas...mindegyiknek itt a baratja...elvezik az együttletet...en meg elvezem halgatni öket...olyan jo hogy vannak ök nekem...kis csaladom...ferjem,gyermekeim...tegnap itt is anyaknapjat ünnepeltünk...a gyerekek rajzoltak,kis levelet irtak...köszöntöttek...kis zsebpenzükböl ajandekoztak nekem is...es anyira meghatott amit irtak ..."köszönjük hogy vilagra hoztal bennünket"!...hmmm...anya vagyok...neha nem erzem magam erre erdemesnek...talan en vagyok a leghasztalanabb...es megis mikor gyermekem megölel,megpuszil ,hozzambujik es azt mondja hogy neked olyan jo illatod van,...en ugy szeretlek teged...akkor tudom hogy nem kell erölködnöm jo anyanak lenni...csak magam kell legyek...itt legyek velök...hallgassam meg...simogassam öket,vigasztaljam,bohockodjak velök...süssek,fözzek velök ...nekiek enni eleg...az a tudat hogy itt vagyok...nekiek eleg...akkor nekem is eleg az hogy ök itt vannak...es ha neha ketelkedek abban hogy jo anya vagyok akkor Isten eszembe juttatja nekem azt amit fiatal koromban kertem tölle hogy ajandekozzon nekem gyermeket es ha ezt megadja akkor adjon nekem eröt es bölcsesseget is hozza...ha ketelkedek,akkor tudom hol van az erö forrassa...es ha gyermekeim kacagasat hallom...akkor nyugodtan es örömmel elvezhetem a nap sugarait...mert majus van...itt vagyok...a helyemen.