Dienstag, 30. November 2010

December 1...Adventi ima


Látod, Istenem, milyen esendő vagyok? Ha nagyjából rendben mennek a dolgaim, sokszo elfelejtek beszélgetni Veled. Bezzeg, ha fáj, szorít, sajog, ha kényszerít valami ott belül, rögtön kicsúszik a számon, szinte észrevétlenül: Istenem, add, hogy…
Kérlek, bocsásd meg ezt a vétkemet is! Bocsáss meg, hisz most is kérni szeretnék. Nemcsak magamnak, hanem másoknak is.
Nekünk, akik eszeveszett tempóban száguldozunk az adventi fényekkel ékesített utcákon, böngésszük a karácsonyi katalógusokat, hogy mit milyen hitelből lehet megvásárolni, hogy gazdagabb legyen az ünnepünk.
Uram, add, hogy ne higgyük el, hogy plazmatévéktől, fals zenéket kiabáló télapóktól, leszünk boldogabbak!
Add, hogy boldogan tudjunk gyönyörködni a gyerekeink álomittas szuszogásában, add, hogy tudjunk nevetni és merjünk sírni, ha úgy esik jól. Meg tudjunk tisztulni egy nagy zokogásban, és ne szégyelljük, hogy nemcsak, mindig rohanó, sikerorientált, emberek vagyunk, hanem érző, sérülékeny, törékeny emberek, akik kapnak elég sebet földi életük során.
Add, hogy meg tudjunk gyógyulni bajainkból!
Add, hogy érezzük, mikor érdemes tíz körömmel kapaszkodni, és mikor kell elengedni.
Add, hogy ha elengedtünk valamit, ami fontos volt, kibírjuk a veszteség fájdalmát - emberi módon, emberien. Szabadíts meg minket a gyűlölettől, bosszúvágytól, ellenségeskedéstől, acsarkodástól!
Add, hogy higgyünk egymásnak, egymásban.
Add, hogy legyen kedvünk gyertyafényben egy tiszta papírlapra tollból tintát maszatolni, csak úgy, a saját örömünkre.
Add, hogy találjuk meg minden napban az ünnepünket.
Add, hogy gyakran kezdjük így a Veled való beszélgetést: köszönöm, Istenem!
Add, hogy magunknak is megbocsássuk tévedéseinket.
Adj békét, mindannyiunknak Uram!

Sonntag, 28. November 2010

Aki Öt megtalálja,megtaláltatik



































































Te bizol a jövöben,kimagyarázod a múltat és elmulasztod a jelent.
Te vársz.Mindig vásrsz valamire.Jobb idöjárásra,jobb idökre.És ha végre úgy van ahogy akartad akkor azt mondod mégis jobb volt ugy ahogy eddig volt.Te bizol a jövöben,kimagyarázod a múltat és elmulasztod a jelent.
De mire is vársz?Várok?Várunk?
Hogy újra ép legyen ami összetört?Hogy egészséges legyen a beteg?Hogy sikerüljön ami eddig nem sikerült?Aztán várjuk a Mennyet!Várjuk hogy újra a Paradicsomban éljünk.Aztán várjuk Istent!Habár Ö már rég eljött.És újra és újra jön.Ö eljön a mi összétört életünben,bajainkban,sikertelenségeinben,hibáinkban.
Aki Övele találkozik,annak már nem kell többée várnia.Aki Öt megtalálja az megtaláltatik.
És csodálva borulnak le a Pásztorok a jászol elött,katonák a kereszt elött térdet hajtanak.Ijedt aszonyok és tanitványok leborulnal az üres sir elött.Ez a hit titka.Az Advent titka.Karácsony titka.Húsvét titka.
És hogyan közeledünk egy titokhoz?Csodálattal!Énekelve!Imádkozva!Nyitott szájjal és kitárt karokkal!
Vajon a következö hetekbe lesz-e erre idönk?Remélem igen!Mert ha nem akkor hiába várunk.Elszalaszuk az Életet!Elszalaszuk Istent!
Áldott Adventet kivánok!!
(németböl forditottam Jürgen Werth irásából)

Freitag, 19. November 2010

Mosolyogj:)


Ha valamikor nem viszonozzák a mosolyodat, legyél
nagylelkű és küldj annak az embernek még egy mosolyt.
Mert senkinek sincs akkora szüksége egy mosolyra, mint
annak , aki
nem tudja, hogyan kell mosolyogni másokra!!!

Mittwoch, 17. November 2010

25 éve


annak hogy együtt énekeltük"Eldölt a szivemben hogy követem Jézust..."és "Jézusomat követem,jól tudom ö jár velem,szivemnek mély békét ad,csak Ö tudja az én utamat.Óh ez fényes napsugár,Jézus enyém lehet már,mi lehet még ennél szebb mint hogy utamat járjam veled."
Ma is azt mondom hogy jó az Urral járni!
A kövecske
Péter 1. levele 2,4-10
Engedje meg, hogy bemutatkozzam! Kövecskének hívnak, Kicsi Kőnek. Már biztosan
sokszor átlépett rajtam. Kicsi vagyok, jelentéktelen, szürke. Elveszek a tömegben, beszorítva élek a többi kő között. Hébe-hóba felvesznek, és laposan kacsáztatnak, ugrálok a vízen, hogy aztán újra a jelentéktelenné váljak. Este, munka után úgy érzem magam, mint akin átment az úthenger, de muszáj ugrálnom, hiszen a család és a határidőnaplóm is ezt várja tőlem. Nemrégen azonban egy rendkívüli dolog
történt velem. Egy kéz felemelt, feltartott a fénybe, alaposan megszemlélt, és tagadhatatlanul felfedezett bennem valami különlegeset. Ez a kéz aztán nem dobott vissza többé. Ez a kéz Jézus Krisztusé, Isten Fiáé volt! Neki szüksége van rám ahhoz, hogy belehelyezzen egy épülő házba – az Ő világ- méretű Egyházába! Milyen felfoghatatlan!
Sohasem gondoltam volna, hogy alkalmas lennék ilyesmire! Most pedig sok más –
néhány szebb és nagyobb, illetve sok más hozzám hasonlóan jelentéktelen – kővel
együtt egy élő házat alkothatok! Mit is mondhatnék? Ez csodálatos! Többé nem
kell a földön hevernem, hanem minden egyes nap az eget csodálhatom. A külső oldalamon ugyan ki vagyok téve a szélnek és az időjárás viszontagságainak, sőt néha valaki még festéket is ken rám. Ez nem éppen kellemes. De amikor a házra nézek – mindenért kár- pótolva érzem magam, hiszen magát Jézus Krisztust szemlélhetem. Őt, aki néha át is rendez ezt-azt az épületen. A legizgalmasabb
mégis az, amikor egy újabb követ hoz a házhoz, és beépíti a falba. Úgy örül ilyenkor a szívem; még akkor is, ha néha picit zsúfoltan vagy szűken vagyunk. Hiszen azt is tudom, hogy semmi baj nem történhet, hiszen Jézus fektette le az alapot!
Nem is szeretnék többé visszakerülni a földre, hiszen a legcsodálatosabb, ami eddigi
kövecske-életemben történt velem, az, hogy Isten házának építőköve lehetek!
Forrás:innen:
http://www.parokia.hu/tartalom/mutat/kalauz/1733/

Montag, 15. November 2010

Hétfö


Boldog és hálás vagyok családomért!Fiaimtól tanulgatok:)

-Jonathántól önzetlen szeretettet(a zsebpénzét mindet Christiánra költötte,Mikulásra vett neki valamit amit kivánt,és eldugta és már alig várja hogy oda adhassa neki)...tehát megtanulta a leckét hogy nagyobb öröm adni mint kapni!

-Christiántól bátorságot (2 fogát huztak egyszerre és 3 inekciot kapott és egy mukja nem volt a drágának)...kérdezte töllem majd hogy én is ilyen bátor vagyok?hát megkellett valjam hogy nem:)

Aztán az utolsó napokban már többen mondogatják nekem hogy milyen szerencsém van mert olyan jó férjem és jó gyerekeim vannak...igy van ez és most újra csak csodálni tudom Istent azért mert szeret engem,mert az amim van az Ö töle van,nem az én érdemem ez!

Már várom az Adventet hogy széppé tehessem újra a lakásunkat:))

Szép hét kezdetet!

Samstag, 13. November 2010

A 23.Zsoltár parafrázisa-hajszolt tempóju korunk embereinek szánva



A munkám
ritmusát
az Úr szabja meg.

Nem szükséges hajszolnom magam.
Újra és újra találok egy csendes percet,
egy lélegzetvételi szünetet,

melyben magamhoz térek.
Olyan látomásokat ad,
amelyek láttán összeszedem erőmet
és derűs nyugalom tölt el
Olykor nagyobb erőfeszítés nélkül is sikerül valami.
Ezáltal ráeszméltet, hogy bizakodónak kell lennem.
Sokszor észreveszem,
hogyha az Úrban bízom, nyugodt marad a szívem.
Jóllehet nagyon sok a munkám,
nem kell elvesztenem nyugalmamat… ...
Ő jelen van minden órámban és minden dolgomban.
Ezért az események elvesztik fenyegető arcukat.
Gyakran a zűrzavar közepette is olyan élményben van részem,
amely bátorságot ad.
Úgy érzem, mintha valaki frissítőt nyújtana,
amelyben békesség és védelem van.
Ilyenkor érzem, hogy növekszik az erőm,
kiegyensúlyozott leszek,
és sikerül a munka.
Mindezeken túl, egyszerűen jó tudnom,
hogy az én Uramnak nyomdokaiban járok,
és hogy most és mindenkor
otthon vagyok Nála.

Írta: Toki Mijasina, japán lány
Forrás : http://illusztracio.blogozz.com/
ÁLdott hétvéget!!!

Donnerstag, 11. November 2010

Csütörtök

nincs semmi különös ebben a napban...na jó,talán mert 11.11?...érdekességnek elmegy!
Jól esett ma reggel úgy egyedül lenni,kávét kortyolgatni,a kedvesemnek a szekrényét rendbe szedni...közben német keresztény rádiót hallgatni( az elragattatásról beszéltek...mi keresztények anyira áradozunk mikor az elragadtatásról van szó...Pál úgy beszél róla hogy neki tényleg olyan mindegy hogyha elragadtattik vagy meghal...neki az a fontos hogy az Urral legyen...hmmm)...aztán új eröt meriteni ebböl az igéböl:"Isten az én erös köváram,ki vezérli az igaznak utját:"Sám 22:33"...jól kezdödik a napom!
Szép napot továbbra is magamnak és másnak:)))

Montag, 8. November 2010

November

Mivel novemberbe ez az elsö bejegyzésem hát ezért lett ez a cim:)
Hamar telnek a napok,tudom nemcsak nállam...most jól esik egy kicsit megpihenni...az utólsó idöben elég gyakran kelett délután dolgoznom,eléggé kifáradtam...ezért jó volt most a kis öszi szünet (a fiuknak)...én tovább dolgoztam de azért jó volt kicsit tovább aludni reggelenként,nem fél 6 kor kelni.
Ma reggel mikor Christiant elvittem a buszhoz,volt még kb.15 percem várnivalóm az én buszomra amivel haza jöhessek...igy sétálgattam ...friss levegö,4 fok,és mégis élveztem az öszt...eddig kicsit "sirattam" a nyarat,a meleget...de ma reggel olyan jól esett élvezni a szelet ahogy szembe fúj...látni a leveleket miként száguldanak....és föcsengett bennem egy mondat amit a hirekben halottam ma reggel...tanuljunk a természettöl...ilyenkor összel a fák lerázzák magukról a száraz faleveleket...megszabaditják magukat minden "tehertöl",hogy szabadon,nem megterhelve pihenhessenek télen,és aztán új erövel várják a tavaszt.Hmmmm....ösz...megszabadulni minden tehertöl...."lerázni" mindazt ami lehuz...letenni a terhet...igen én is ezt akarom...letettem minden terhet,minden aggodalmat ..."Leráztam" magamról a terhet....átadtam Istennek....ö szivesen elfogadta...olyan jó könyünek lenni...olyan jó megpihenni....nekem most nagyon jól esik...Köszönöm Uram hogy te tettél szabaddá!SDG!
TOVÁBB MEGEK
Vállamon terhek,
Útamon kövek,
körülöttem kínzó kisértések,
úttalan út
kételyek,kérdések:
Hová,merre menjek?
Ezeket kérdeztem s megáltam
magamba meredten.
És szólt az Ige:
Szikla-sulyosan,útmutatóan.
Felriadtam:
-Vessed az Urra a terhed!
-Hagyad az Urra utad!
-Ö gondot visel rólad!
-Aki az utra vigyázz
annak felragyog
a szabadulás.
Evangélium volt,élö ige
bensömbe áradt ereje.
Feltárult az ut.
Ráléptem engedelmesen s megyek.
Ha elhagynak ezrek és tizezrek,
ha teljesen egymagam leszek,
akkor is Beléd vettem hitem,
s tovább megyek.
Erösségem te légy Istenem!
Olyan jó tudni azt hogy van akinél megpihenhetünk,van Akinek átadhatjuk a terheinket!én csak csodálni ,dicsérni és magasztalni tudom Istent mindazért a dolgokért amiben konkrétan megmutatja nekem hogy Ö viseli gondolat!A mult héten is ezt tapasztaltam és mondtam gyermekeimnek hogy látjátok Istennek sok angyalai vannak!
Kivánom magamnak és mindazoknak akik "benéznek" ide hozzám hogy legyen ez a hét egy "tehermentes" hét!Legyetek áldottak!