Most élvezem a csendet...

A fiaim ma pizzát sütnek!Olyan jó hogy ebben a helyiségben ahol lakunk,vannak olyan önkéntes kedves emberek,akik a gyerekekre gondolnak,és arra ahogy a vakácio hoszu és nem mindenki utazik el .Igy tehát tölünk 18 percre,gyalog,a kis hegytetö aljában,erdöben,épitettek kis házakat,van foci tér,sátrak...meg sok más.A gyerekek reggel 10 este 18 óráig lehetnek ott.Csomagot hazuról kell vigyenek.Szabadon játszodhatnak.Felügyelet alatt vannak.Vannak külömbözö programok is ahova föllehetett iratkozni,persze nem sikerült mindenövé bejutni de azért ugy mint pl.ma is délbe pizzát sütöttek kint a szabadban,már kiváncsi vagyok hogyan tetszett nekiek.Aztán szeptemberben a rendörséghez látogatnak el,persze a fiuknak egy nagy élvezet.Szóval igy telik a vakácio.Örülök hogy ott vannak játszótársak,ki tombolhatják magukat.
Én viszont...most egyedül vagyok itthon...nagy a csend....de most ezt élvezem.Néha kell a csend,a magány.Nem vagyok én az a tipus aki szeret egyedül lenni,de néha jól esik,csak én magam legyek.Ez a vers jutott eszembe.
MAGÁNY
Mindég ugy vágytam utánad magány
Hittem hogy veled ,benned élni jó.
S egyszer ugy észrevétlenül halkan,
Csendben eltünni,menni,menni...
Hogy lényemböl ne maradjon semmi
Semmi más csak emlék...
De talán az se.
Úgy sóhajtottam utánad magány
A csendért,gyógyitó balzsamért,
Lágy finom simogatásodért
Mert untam a mindent
Untam magam,az embereket
A roszat ,a bünt mely véresre sebezte
szivemet s ez fájt.
És akkor vágytam utánad magány
hogy fájdalmamat enyhitsed,
Sebeim bekössed,s rá gyógybalzsamot tégy.
Hogy felejsd velem a bánatot,a bünt,
az embereket és magamat
És hadd tünjön fel egy tiszta égi arc
mely rám tekintsen
S egy égi kéz mely letörölje könnyem
Embertársaimért,magamért
s amit büneimért hullatok.
De e könycseppeket ne lássa senki sem.
Kellenek az ilyen percek is...
De azért várom az estét hogy haza jöjjenek azok akiket szeretek!:)