Ma

is ünnep nap volt nálunk:)D. szülinapja! Hálát adtunk érte azért mert van nekünk!A gyerekek külön szülinapi üdvözletet készitettek,arra meg szépen rá irták hogy "Papa,te vagy a legjobb apa ezen a világon!":)...kis meglepi is volt,már türelmetlenül vártuk hogy haza érkezzen a munkából.Aztán énekeltünk neki,volt ajandékozás és diszvacsora.Mindenki boldog volt...

16 év...

Vasárnapi nap...virágvasárnapot ünnepeltünk akkor (is)...reggelibe még kis esö esett....de már délelött kisütött a nap,és élvezhettük a napsugarait egész nap...sok rokon és ismerös eljött...sokakkal azóta sem találkoztam többé...de ott voltak és velünk együtt örültek...magyarul,németül,románul szólt az ige...és aztán mi igent mondtunk...ö "ja"t én meg "igen"t...és azóta is tapasztaljuk azt hogy a szeretet nem múlik el soha!

Az elmult napokról...

Szerda óta a suliba Bibliai napokat tartottak a gyerekeknek.A téma"Értékes vagy".Nagyon élvezték a fiuk...csak Christián csütörtöktöl sajnos nem mehetet suliba mivel hólyagos himlös lett szegénykém...eléggé elszomorkodott...de ez van...ugyhogy most 2 hétig a házban kell lennie,pedig kint tavasz van,meleg napsugár...meg aztán jön az ünnep....de most ezt elfogadjuk...Jonathán viszont mindennap nagy lelkesedéssel mesélte hogy miröl is beszéletek...a Dávid életével foglalkoztak,énekeltek,a tanárok kis jeleneteket adtak elö...ezt a Biblia verset tanulták meg kivülröl:"Mert kedves vagy sz én szemeimben,bescses vagy és én szeretlek ..."ÉSaiás 43,3
Ma egy imádságot irhattak le,az én fiaim imádsága igy hangzik:"Köszönöm a barátaim,köszönöm hogy velem leszel hogy az új iskolába is hamar beilleszkedjek.Én szeretlek téged,ezt elhiheted nekem(és itt 2 szivecske is van rajzolva).Köszönöm hogy mindig van mit együnk és mit igyunk.Ámen"
Örülök annak hogy ilyen témákkal (is) foglalkoznak a suliba.
Szóval igy telnek napjaink...

Hát nem ügyes?

Jonathán készitette az iskolába ezt a Biblia boritót,nemezböl.Sok dolog volt ám...gyapjuból nemezt késziteni...aztán rajzolni...aztán a rajzot ujból nemezböl rávarni....aztán körbevarni...de szerintem nagyon szép lett!

A nap Istent jelképezi...a sárga lábnyomok az Istené ,a kék lábnyomok a Jonatháné...mit is mondjak?..,csodás!

Március 22

Hétfö...hétnek kezdete...mennyi minden belefér egy reggelbe...nálunk is tavaszodik...már nem kell téli kabát,sál,sapka...már könnyebben indulunk és jó kedvel reggel iskolába...hiszen már nincs sötét 7 órakkor...ez olyan jó!
Ma reggel (ugy mint mindig) Christiánt elvittem a buszmegálóba...haza felé általába mindig valaki haza hoz...nem ugy ma reggel....mindenkinek másfelé volt útja nem haza felé....igy nekem nem maradt más hátra csak a következö buszravárni...20 percet kell várnom...és mit csináljak ez idö alatt?járjak elöre hátra?...gondoltam magamba nem...elindulok gyalog haza felé...kb.4km van a buszmegálótol a mi lakásunkig...de az elsö 1,5 km csak jó nagy dombon felfelé...neki is indultam....felénél éreztem hogy a lábaim ám nem nagyon kedvelik...de nem adtam fel....mikor fölértem onnan már "magától" mentem a drága lábaim:)...olyan jó volt a friss levegöt beszivni,hallgatni a madarak énekét...megfigyelni a rügyezö fákat...jó volt...éééésss a 4 km 25 perc alatt megtettem:)...és egy csokor tulipántot(lila és sárga) megvettem hogy a tavasz a házban is legyen...és egy kicsit ünnepélyes is legyen hiszen ezelött 16 évvel a mai napon lettem Vargából Hoch:)
(közbe szomszédaszonyommal is telefonáltam:))
Mondtam én sokminden belefér egy reggelbe...de most megyek is finom ebédet késziteni!!!Szép napot!Örüljetek a tavasznak!

Ugye csak tavaszig?

...

"Most még valaki elmegy aki drága

Megy a madarak és virágok útján

Megy fényesebb és melegebb hazába.

Kisérünk valakit.

A szeretettöl meleg tiszta hangot

Nem halljuk többé,nem látjük a fénylö

szép szent mosolyt,

megyünk és búcsuzunk

De ugye csak tavaszig?

Meddig Uram?és borun és ködön

és könnyün és gyászon áthatol a válasz

Vigasztaló és csendes ragyogással:

"Igen,csak tavaszig!"

88 évet élt,Dáninak,kedvessemnek a Kirr nagymamája...szeretett és szerettük öt...e földön nem lesz többé találkozásunk...de ö elöre ment....mostmár még egy szeretett család tag vár reánk...ott az örök hazában...ez nyugtat és vigasztal hogy igen lesz találkozásunk!

És ma az én Varga nagymamám is eszembe jut aki ma 12 éve hogy "eöre ment"---ö is vár reánk...ma emlékezek...gyerekkoromra...a sok szeretetre amit kaptam mamámtól is...ö velünk lakott,...nekünk unokáinak minden kedvünket teljesitette...akkor nem igazán értékeltem ezt...de ma szeretném neki megköszönni...de már nincs kinek...eszembe jut az utolsó találkozásunk....aztán rá pár hónapra el is költözött...s temetésire sajnos nem mehettem el...

Aztán eszembe jut a Katona mamám aki még él....az egyetlen nagymama aki még van nekünk...és fülemben cseng a hangja mint felköszöntött szülinapomon...és én csak sirva....köszönömöt tudtam mondani....

Ma ilyen napom van....a nagymamák napja számomra!Áldások ök!Becsüljük öket addig mig vannak nekünk!

(A képen Kirr nagymama,én és Helga a Dáni unokatestvére.)

Télben tavaszt dalolni:)

Ma delután az iskolába voltunk,Christián osztályával kis tavaszi ünnepélyt ünnepeltünk.Pedig a tavasz nem tudom mikor jön már el:(...ma reggelre újra nagy hó lett...már naaagyon várjuk a tavaszt.Élveztem a gyerekeket milyen lelkesedéssel énekelték:

"Szeretem a tavaszt,

szeretem a napsugarat,

mikor lesz már újra jó meleg.

Hó,jég és hideg tünjön már.

dubdidadi,dubdidani..."

Alkottak is ügyesen...találjátok ki melyik a Jonathán és melyik a Christián alkotása:)

Szép és kellemes délutánunk volt!

Megtetszett ez az idézet

Victor Hugo-tól

A zene kifejezi mindazt,ami szavakkal kimondhatatlan,mégse marad kimondhatatlanul.

Jonathánnal

a tegnap délután a gimibe voltunk...kb.2 órán keresztül bejárták az iskola termeit,tanárokkal beszélgettek...igy megismerhették az iskolát!Persze ez nagy élmény volt...már izgatottan vérja szeptembert hogy 5 es lehessen.Új iskola...új osztálytársak...na,de addig még várni kell ,hiszen elöször közetkezik 24-25 én a beiratkozás és aztán meg várni kell a válaszra hogy igenis beveszik-e vagy semoda...ha nem,akkor más gimibe kerül...de ez nagyon jó lenne,a busz öszekötettés is ideális és maga az iskola is megfelel nekünk.Szóval igy...folytatás következik;)
Christián is szeretett volna már együtt Jonathánnal végig járni az iskolát,én mondom nekie te még nem vagy 4es.Erre ö:én is 4 vagyok...3 év múlva:)...na tessék...na,de azért ott volt egy barátja akivel focira jár és jól eljátszodtak.Tehát nincs unalom nálunk:)

Nahát...már nem kell irigykednem;)

hát erre igazán nem számitottam...ma a kedvesem evvel a csokor virággal jött haza a munkából.Na ez igen...kár lenne ha nem lenne Március 8:)))

mintha megérezte volna hogy szeretnék én is egy csokrot:)

Jól kezdödött a hét,a nap...

Minden reggel Christián a városi busszal elviszem addig a megálóig ahonnan majd az isolai buszra ül.Ezt kb 30 perc alatt megjárom oda-vissza.Ma reggel viszont ugy mint mindig szépen helyet foglalunk a buszban,örültünk hogy kaptunk ülöhelyet...erre fel a söför megkér hogy legyünk szivesek száljunk ki mert balesete volt a busznak(nem veszélyes,de azert nem volt szabad tovább menni mig nem jöttek ki a rendörségröl)...na igy...a következö buszra 20 percet kelett várni...amivel pedig 1 perc hiján elkéstük az iskolai buszt...tovább utaztunk....a buszállomásba...megint 1 perc hiján lekéstük a buszt ami az iskoláig vitt volna...megint 20 percet várni...na de végre megérkeztünk a suliba...persze én is bementem, az osztályba,bocsánatot kértem...de a tanitónéni,csak mosolygottt....minden rendben(20 percet késtünk)...kicsit fölmelegettem a suliba aztán a busszal haza jöttem(persze ujra át kelett ülnöm)...tehát fél óra helyett ma 2 órába került ez az egész....ééés -8 fok volt....brrrr....de most itthon vagyok iszogatom a meleg kávémat...és egy kicsit irigykedem azokra akik ma virágot kapnak(itt nem ünneplik a Nönapot)...na de azért köszönöm mindazoknak akik a blogon keresztül engem is üdvözöltek!:)

Én is kivánok minden Nö társamnak boldog Nönapját!

Eröröl,eröre

Zsolt 84:8
"Ujult erövel haladnak,és megjelennek Istennél a Sionon."
Hányszor hittem már,
Hogy elfogyott eröm,
Vége,nincs továb...
Megtántorodtam,már-már elestem,
Elboritott a nyomoruság
Szóltam:saját erömböl nem telik több,nem birom tovább!
És akkor új erö jött!
Csendben és észerevétlen
Nem a gyöztesek hóditó ereje,
Nem az erök világrengetök serege
Csak épp annyi ,amire szükségem volt,
Csak épp annyi ami fölemelt,
Megszimadott lábam lépésre birta
S nyomoruságom rengetegéböl
A kivezetö utat megmutatta!
Csak épp annyi!
S ha elfogy,akkor újra küldi Ö
A kifogyhatatlan szent erö!
Mindig csak annyit és épp eleget!
Eleget ahoz hogy el ne essem,
És ha szakadék szélére értem
Ne zuhanjak le a szörnyü mélybe,
E szent erövel által lépjem,
S csak túlparton roskadjak össze!
Aztán megint ad új eröt,
Naponként újra ad!
Mindennap kinyujtom kezem
A napi mannáért és Ö ad!
Eröröl eröre jutok!
Világlik már a szent titok!
Az inség földjén új forrás fakad
Amerre bizakodó lábam elhalad.
Tekintetem a célt kutatja már
Nem révedek erötlen magamra
Végtelenné tárult a láthatár.
Mindig csak elöre,elöre át a völgyön,a hegytetöre!
Köröl,köre,eröle,elöre ,át a völgyön,a hegytetöre,
Köröl,köre,eröröl,eröre...
Átmenvén a siralom völgyén
Eröröl,eröre jutok,mig fenn
A Sionon megálhatok!
Köszönjük mindazoknak akik imádkoztak értünk!Jonathán már sokkal jobban van,ma elöször egy hét után azt mondta hogy ö éhes,enne valamit!Halleluja!
Szép vasárnapot!

Szabad?!

nekem fáradtnak lenni?!...szabad gyenge lenni,erötelen,úgy érezni hogy már nem bírom tovább?
Március van...lassan jön a tavasz,hinni akarom...ha ki-ki süt a nap örülnöm kellene...de most nem igazán megy .Jonathán már múlt szombat óta beteg(újra mandulagyuladás)...de most nem akar a láz csökkeni:(...ilyenkor úgy szeretném átvenni a fájdalmat...de nem lehet...ö nagyon kis érzékeny,ilyenkor szüksége van arra hogy melette legyen(ha lehet álandóan)...de Christiánt haza kell hozni a suliból...aztán munkába is járok...tehát ez van...szegénykém nem tud enni,ezért mindent megpróbálok hogy valamit is egyen...és néha ugy érzem már nincs eröm elvégezni a feladatom...és ilyenkor Christian olyan jól tud mókázni hogy csak hallom hogy Jonathán jó izüen nevet...ilyenkor egy kis teher lemegy a vállamról...nem könnyü itthon hagyni a gyereket ha beteg(még akkor is ha az apukája itthon van velök),és munkába menni ahol ott is elvárják hogy kedves,jókedvü légy...de mikor ugy érzem hogy már nem birom akkor egy kedves kolega "csak ugy" egy doboz csokival lep meg...és újra érzem hogy a teher megint kisebb lett...
Tehát azt hiszem szabad néha gyengének érezni magam azért hogy meglássam azt hogy mégis nem vagyok egyedül...és hogy mégis jön a tavasz itt is.
Most indulok is munkába és ha kint friss is van,de azért ma a nap sugarait fogom élvezni és nem a hideg szelet.
Bonyolultan irtam...bocsánat...nézétek el nekem...de amit megirtam azt megirtam:)