Donnerstag, 2. Juli 2009

Szorozd meg


Megoldatlan feladatom felet virasztok,

hiányzik a felelet.

Jöjj Mesterem!-Nem bírok vele

csak könnyeimmel öntözöm tele!

Ha éhezök könyörgö szája kér,

aszatt kéz nyúl,betévö falattért.

S a lelkem olyan kiaszott,szegény,

Magam is szegény,éhes vagyok én!

Elfogy a hit,a remény és az erö

A kevesemmel ,hogy álljak elö?

Hogy mindenkinek jusson valami

Jusson valami és legyen elegendö.

Mester,lehet?-Hát szorozd meg elöbb!

A szorzó az én két kezem legyen,

Emlékezzél csak azon a hegyen,

Az ezrek,s az öt árpa kenyér...

S te búslakodol a kevesedért?

Szorozz!-Enyém az éhezö sereg.

Szorozz!-Én mindig megsegitelek.

Szorozz!-Az én szolgám mindig szegény legyen

S ha adni kell,mindig töllem vegyen

Szorzok!És hajnal fényben ég

a diadalmas eredmény:ELÉG!

Anyira tetszik ez a vers,nem tudom ki irta...de én is akarom ma is és mindig igy szorozni...hiszen az eredmény csodálatos...elég!Van mindenböl elég!SDG!

1 Kommentar:

Babi hat gesagt…

úgy találtam egy helyen hogy Túrmezei Erzsébet verse...és valóban az ELÉG több a soknál!