Mécs László verse
Az anyag nyers és bünös és gonosz
és mégis mily szépek kristályaid.
És vizeid melyek szemünk elött
válnak jéggé,szivárvánnyá.
És érceid amikböl soha nem formálódott
kard a föld alatt.
Milvel te alakulsz bennük Istenem!
A csunya hernyó is milyen müvész
mikor lepkévé álmodja magát a bábban!
És aprócska méheid-mily mérnökök,
Az államrendszerük,évezredekre szóló
müremek
s egy méh se rombolt eddig sejteket,
mert te élsz,te alkotsz bennük Istenem!
Delejtüs szívü madaraid
Dél-Afrikából hazaszállanak,
Napod a nagy koponya
életet sugároz reánk,nem rongy elméletet.
S az üstökösök is,e zord kozmikus szegénylegény
szabályosan tekereg,mert szent törvémyed
lappang mindenikben.
D e mi a mindenség legszomorubb faizata
mindent csak beszenyezzünk.
A földben ércet leltünk,s sok csodát,
az aranyból Arany-Borjú lett,
a vasból kard,gyilkos penge,tör,
Repülögépünk bomba posta lett
az ember rosz,mert emberagy vezérli,
Vedd vissza vesztett szabadságomat
s te gondolkozzál bennem Istenem!
Legyek szabályos mint kristályaid,
Alkossak ,gyültsek mint méheid,
Legyek szivárvány,melynek harmat lelkén
a hit kristálylik,mint jég a vízben
s delejtüs fecskeszívvel:Rád találjak!
Szép hetet kivánok mindenkinek aki erre jár !Én szeretném ezen a héten is Isten szemével nézni a világot!
2 Kommentare:
Gyonyoruseges a taj de a vers sincs alabb.Koszonom
Neked is szep hetet!
Kommentar veröffentlichen