Az elmúlt napokról....

Mint már emlitettem május 1 és 3 között a hajdani Hunyadi találkozója volt.Sok emlék,sok ismerös arc,mosoly,ölelés,kézszoritás,könny,visszaemlékezés,imádkozás,beszélgetések sok-sok éneklés,tábortúz,jókedv...annyi mindenröl tudnák irni...számomra feleljthetetlen emlék marad.Köszönöm nektek mindazoknak akik ott voltatok azt hogy széppé tettétek ez együtlétet.Legyetek áldottak egyenként ott ahová az Ur helyezett titeket. Jó volt együtt lenni!

Örüljünk hát
Törékeny gyönyszem öröm
mit ér nekünk?
Ifjú éveket bearanyozó,
hamar elsuhanó sugár-öröm
mit ér nekünk?
Hát nincs öröm,mely végig beragyogja
végig kiséri egész életünk?
Keressük,mig rá nem találunk
mint titokzatos,igaz kincsre,
hogy útunk tiszta fényel hintse
akkor is,ha vérzik a szívünk...
ha találkozunk,ha elválunk...
ha búcsuzunk,révparton álunk
beragyogja könnyünk,halálunk,
ha kín emészt,ha lázba égünk...
ifjuságunk és öregségünk!
Mert van ilyen titokzatos öröm
szent öröm!Kisér szüntelen
évek harcában kipróbáltan
mint mulhatatlan a mulásban.
"A bánat egy nagy óceán.
S az öröm?
Az óceán kis gyöngye
talán mire felhozom össze is törik."
Megégyszer köszönök minden mosolyt,minden kézfogást,minden ölelélst....