Mittwoch, 28. Oktober 2009

Szünidö...szabadnap

Nállunk is ezen a héten öszi szünidö van.Az idöjárás velünk tart;)Ma gyönyörüen süt a nap,és mivel a kedvesem itthon van ugy döntött hogy elmegy a fiukkal Stuttgártba az állatkertbe én pedig pihenhetek,élvezhetem a szabadnapomat.Ezt halva Jonathán az este megjegyezte:"Mama,pihenni?Tudom én, ha elmegyünk itthonról akkor neki fog takaritani."Na,tessék...de...mégese,vagy csak egy kicsit...próbálok kikapcsolódni,élvezem most azt hogy egyedül vagyok:)
Szeretek képeket nézegetni,mindegyik valami emléket öriz magában.Ami a tegnap jutott eszembe arról sajnos nincs fényképem,de mégis emlék maradt.
20 évvel ezelött,Vajdahunyadon,ifjusági óra...izgultan készülünk egy mennyegzöre...na...hánykor is indul a vonat?mikor érünk oda?Mit énekelünk?Hová leszünk elszálásolva?...Vasárnap hol is maradunk istentiszteleten?A helyi gyülekezetbe vagy bemegyünk Zilahra?...Aztán elindultunk...csomagokkal,...vonatoztunk...ez mindig egy jó élmény volt...aztán jó pár óra mulva megérkeztünk ...ott nagy készülödés volt...hát mi se áltunk tétlen,segitettünk...aztán elkészültünk és elindultunk a gyülekezetbe...ott több órán keresztül vártunk a menyaszonyra...enyit még soha életemben nem vártam egy menyaszonyra...már az összes énekeket elénekeltük...végre aztán megérkezett az ifju pár...szép volt...aztán pihenésre tértünk...éjjel esett az esö...ez aztán azzal járt hogy az "aszfaltot" fellágyitotta...buszhoz siettünk mivel elakartunk érni Zilahra a gyülekezeti alkalomra,mi persze felöltöztünk ünnepélyesen ,nem akartunk átöltözni...csak jobb lett volna mégis legelöször sportosan öltözni...mivel sietvem..a cipöm a sárba merült,ugy huztam ki és újra fel ...Zilahra megérkezve nem is tudtuk hogyan kerüljünk minél hamarabb egy vizcsap közelében...ott aztán cipöinket mostuk,harisnyáinkat...a Zilahiak csak mosolyogtak...na,de mire beértünk tiszták voltunk:)...mégis örültünk hogy meghuzodtattunk hátul és hogy nem kértek fel szolgálattal...aztán meg még mielött vége lett,siettünk a vonathoz...szép emlék...Hunyadiak,Lupényiak...na jó...elég a nosztálgiázásból...Ti az akkori ünnepeletek:Legyetek áldottak!Köszönöm hogy emlékezehetem...ja és élmény volt számomra az is mikor elsöszülött gyeremeteket ölembe vehettem,babusgathattam...köszönöm hogy az évek után is jól elbeszélgethetünk !
Lehet egyeseknek ezek csak szavak és nem érti az összetételt:)...de nem baj ,ezt elsö sorban magamnak irtam és remélem hogy az akiröl irtam felfedezi magát:))
Szép napot!Jó pihenést!;)

4 Kommentare:

Magdi hat gesagt…

érdekes;én nem emlékszem a sárra...nekem arról a mennyegzőről pl. az jut eszembe, hogy vacsora után hívtak, hogy kicsit foglalkozzam a gyerekekkel:kb.8-9 gyerek volt ott,olyan egyidős-formák és mind fiúúúúúúk:)))

Magdi hat gesagt…

érdekes;én nem emlékszem a sárra...nekem arról a mennyegzőről pl. az jut eszembe, hogy vacsora után hívtak, hogy kicsit foglalkozzam a gyerekekkel:kb.8-9 gyerek volt ott,olyan egyidős-formák és mind fiúúúúúúk:)))

Gyöngyi hat gesagt…

Hát kissé késve olvastam kedves Marika a blogodat, de felismertem magam. Igen, 20 éve már...Igazából 5 és fél órát késtünk...nagy volt a sár, és is észleltem és Zsolt ölbe vitt be a házba :)Miki mondta hogy még nem volt ilyen messziről menyasszony.
Az Úr velünk volt és tapasztaljuk hogy most is Ő vigyázza életutunkat. Köszi a megemlékezést és minden jókívánságot.

marika hat gesagt…

:))örvendek hogy magadra ismertél,Gyöngyi!:)
Magdi,én meg arra nem emlékszek hogy te foglalkoztál a gyerekekkel:)