November...virus...hála

Nálunk is vége a szünidönek ...itt is november van;)...süvit a szél,esik az esö...Christiánnak már hiányzott az iskola,de szegénykém ugy bevan rekedve,hogy alig jönnek ki hangok a száján...ami a rosszabb azok az éjszakák ...már 2 éjszaka én csak ugy alszom(vagy legalábbis próbálok aludni)mint a nyul...nagyon nehezen szuszog és ha elalszik akkor meg uuuugy tud horkolni hogy na...én meg minden kis mozzanatát lesem...ma reggel elmentünk az orvoshoz és meghalggatta de hála érte nincs semmi a tüdejével,sem a torkával...csak valami virus...reméljük hogy mostmár jobban lesz...
Igy vagyunk...nem könnyü idöszak van mögöttünk...nem irtam róla...de mostmár újra hála tölti el szivem a férjem új munkahelyéért(6 hétig munkanélküli volt)...nem könnyü idöket élünk,de azt tapasztaljük hogy az Úr az aki nem hagy el bennünket,fogja a kezünket.SDG!!!
Sokszor elénekeltem ezt az éneket,ami bátoritott:
Van úgy hogy fáradt és nehéz a szívem
Magam mit sem kezdehetek,
Idegen vagyok magammal és akkor
Jó hogy hozzá mehetek.
KAR:Ne félj,ne félj,én veled vagyok,
Segitek rajtad én harcolok.
Ne félj,ne félj,csak nézz reám
Szerettelek már ott a Golgothán.
Van úgy hogy rám tör és kínoz a Sátán
Eröm pedig oly kevés
Nem tudok harcolni ellene bátran
Bástyámon oly nagy a rés.
KAR.
Van úgy hogy minden csak a roszra fordul
Érzem hogy elönt az ár
Nem látok,nem hallok nem érzek akkor,
Csak a szavad menthet már.
KAR:Ne félj,ne félj én veled vagyok,
Segitek rajtad én harcolok
Ne félj,ne félj,csak nézz reám,
Még akkor is ha elborit az ár.
November...süvit a szél...esik az esö...nem tudom milyen éjszaka vár rám...de azt tudom hogy Istenben mindig bízhatok!Szép estét!